A pokol létezik? Van pokol? a szemét után? Létezik-e pokol, és ha igen, mi az egyáltalán? Ezek a kérdések évszázadok, sőt évezredek óta foglalkoztatják az embereket. Valószínűleg nincs olyan ember, hívő vagy nem hívő, aki legalább egy pillanatig ne gondolkodott volna az örök életről, a halál utáni életről és arról, hogy vajon a pokol tényleg létezik. Bár arra a kérdésre, hogy mi is a pokol valójában, és hogyan néz ki, nem tudunk pontos választ adni, a pokol létezéséről (akár magáról a helyről, akár a lelkünk halál utáni állapotáról) elég sokat tudunk.
A pokol valóban létezik. Ez egyike annak a 3 helynek, vagy inkább 3 államnak, amelyben lélek az ember a halála után, a lelkének megítélése és a földi emberi lét során elkövetett bűneinek végső elszámolása után találhatja magát. Egyfajta pokollal már életünk során is meg kell küzdenünk. Mert annak nevezhetünk minden olyan helyzetet, amelyben a rossz győzedelmeskedik életünkben a jó felett, és amelyben ez a rossz uralkodik. Ez kézzelfoghatóbb, mint a sky és sokkal könnyebben megtaláljuk az utat hozzá. A pokol tehát egyfajta kísértés, amely már a halandóságban magához csalogat bennünket. Létezik tehát pokol? Jelen van-e a pokol az életünkben?
A pokolról és arról, hogy létezik-e pokol a halál után, alkotott időbeli elképzeléseink nem feltétlenül értelmetlenek. Úgy képzeljük el, mint hely reménytelen, félelmetes, sötét és gyötrelmes. Elképzeljük a szenvedést, amelyet a bűnösöknek közvetlenül a halál után át kell élniük. Mindez azért történik, hogy már a halandóságban érezzük a kárhozattól való félelmet. Hallanunk kell a kárhozottak félelmét, panaszát és panaszkodását, hogy elhatárolódjunk a bűnök elkövetésétől. A festményeken a pokol tüze fölött fizikai szenvedést látunk, mert csak így tudjuk elképzelni. Így a pokol, úgymond, még ma is körülvesz minket. Érezzük a gonosz által ránk hozott fenyegetést. De ez csak egy metaforikus kép.
Kalkuttai Teréz anya sem kételkedik a pokol létezésében. Amikor távol volt Istentől, amikor úgy érezte, hogy elfelejtette őt, és megtapasztalta a kínokat, amelyeket a pokol erői okoztak neki, a pokolhoz hasonlította helyzetét. Úgy tekintett szenvedésének állapotára, mint egy elkárhozott lélek állapotára.
Nem könnyű tehát arra a kérdésre válaszolni, hogy mi a pokol. Azt sem könnyű megmondani, hogyan néz ki. De azt biztosan állíthatjuk, hogy valóban létezik, és életünk során már sokszor megtapasztaltuk, amint azt számos példa mutatja.
