Czestochowai Szűzanya, a Czestochowai Fekete Madonna: A Fekete Madonna (latinul: Imago thaumaturga Beatae Virginis Mariae Immaculatae Conceptae, magyarul: Claro Monte), más néven a Czestochowai Szűzanya, a Boldogságos Szűz Mária tisztelt ikonja, amely a czestochowai Jasna Gora kolostorban található. Ezt a képet több pápa is elismerte, kezdve XI. Kelemen pápával, aki 1717. szeptember 8-án a vatikáni káptalanon keresztül kiadta a kép egyházi koronázását.

Czestochowai Szűzanya - Ikon

A négy láb magas festmény a keleti keresztény ikonokon megszokott hagyományos kompozíciót ábrázolja. Szűz Máriát "Hodegetriaként" ("Aki mutatja az utat") ábrázolják. Ebben a Szűzanya eltereli magáról a figyelmet, és jobb kezével gesztikulál a következő irányba Jézus mint az üdvösség forrása. A Szűzanya viszont jobb kezét áldásként nyújtja a néző felé, bal kezében az evangélium könyvét tartja. Az ikon a Madonnát ábrázolja virágmintás köntösben.

Az ikon eredete és keletkezésének időpontja máig vitatott a tudósok között. Az ikon datálásának nehézsége részben annak köszönhető, hogy az eredeti festményt átfestették, miután 1430-ban a huszita fosztogatók súlyosan megrongálták. A fadeszkák, amelyekre a festményt támasztották, eltörtek, a vászon pedig kivágódott. A középkori restaurátorok, akik nem ismerték az enkausztikus módszert, azt tapasztalták, hogy a festékek, amelyeket a sérült részekre felvittek, Risinius középkori krónikás szerint "egyszerűen elmossák a festményt", és a megoldásuk az volt, hogy letörölték az eredeti festményt, és újrafestették az eredeti táblára. Az ortodox ikon eredeti vonásait lágyították; az orr vízszintesebbé vált.

Czestochowai Szűzanya - A kép története

Hagyomány Lucana - A czestochowai Szűzanya ikonja 600 éve szorosan kapcsolódik Lengyelországhoz. Lengyelországba érkezése előtti történetét számos legenda övezi, amelyek arról tanúskodnak, hogy az ikon Szent Lukácsról származik, aki a Szent Család otthonából származó cédrusfa tetejére festette. Ugyanez a legenda szerint a képet 326-ban fedezte fel Jeruzsálemben Szent Heléna, aki visszahozta Konstantinápolyba, és fiának, Nagy Konstantinnak adta.

A Czestochowai Szűzanya ikonjának érkezése Czestochowába

A legrégebbi Jasna Góra-i dokumentumok szerint a festmény Konstantinápolyból Belzen keresztül érkezett. Végül Wladyslaw Opolczyk opolei herceg, Anjou Lajos lengyel és magyar király tanácsadója, Wladyslaw Opolczyk birtokába került.

Ukrán források szerint a története során korábban I. Lev galíciai király sok ünnepséggel és tiszteletadással hozta Belzbe, majd Wladyslaw vitte el a belzi várból, amikor a várost a lengyel királysághoz csatolták. Egy népszerű történet szerint 1384 augusztusának végén Wladyslaw éppen Czestochowa mellett haladt el a festménnyel, amikor lovai nem voltak hajlandók elindulni. Álmában azt a tanácsot kapta, hogy hagyja az ikont Jasna Górában.

A művészettörténészek szerint az eredeti festmény egy bizánci ikon, amelyet a 6. vagy 9. század körül készítettek. Egyetértenek abban, hogy Vlagyiszlav herceg hozta a kolostorba a 14. században.

A czestochowai Szűzanya és a pápák képe

  • XI. Kelemen pápa 1717. szeptember 8-án a vatikáni káptalanon keresztül adta ki a kép egyházi koronázását.
  • X. Pius pápa, miután 1909. október 23-án ellopták a koronákat, a pápa 1910. május 22-én pótolta azokat.
  • János Pál pápa egy másik koronát is adományozott Lengyelország szülöttjeként, amelyet 2005. augusztus 26-án helyeztek el.