A Biblia legrégebbi könyvei i. e. 1400-ban íródtak. Ennek ellenére a benne foglalt bölcsesség és tanácsok a mai napig megmaradtak. számunkra értékes útjelző. Ez a Biblia egyetemességéről és időtlenségéről tanúskodik. Káin és Ábel példázata valószínűleg mindenki számára ismerős, függetlenül a hitétől. A kérdés azonban az, hogy mindenki képes-e helyesen értelmezni. Miért ölte meg Káin Ábelt? Milyen bölcsességet akart átadni nekünk. Isten ezzel a történettel?
Káin volt a Föld első emberének - Ádámnak és Évának - elsőszülött fia. Földművesként dolgozott. Volt egy Ábel nevű öccse, aki viszont pásztor volt. Egy nap a testvérek elmentek, hogy áldozatot mutassanak be Istennek. Káin a mező termését, Ábel pedig a nyája elsőszülötteit és azok zsírját ajánlotta fel. Isten jobban örült Ábel áldozatának. Káin féltékenységtől hajtva megölte öccsét. Isten büntetésül örök kárhozatra ítélte ("vándor és földönfutó"), és bélyeget adott neki.
Káin és Ábel története megmutatja, milyen kegyetlen tettekhez vezethet az irigység és a féltékenység. Ez az első gyilkossági eset, amelyet a Biblia leír. Számunkra, katolikusok számára ez egy figyelmeztetés, hogy ne cselekedjünk meggondolatlanul, és ne hagyjuk magunkat elragadtatni az érzelmeinktől. Ábel megsértődött, és ennek következtében testvérgyilkosságot követett el. Isten büntetésül nem ölte meg, hanem arra ítélte, hogy szegénységben vándoroljon a földön. Káint olyan stigma terhelte, amely megakadályozta, hogy élete hátralévő részében békét találjon. Az úgynevezett Káin-stigma motívuma ma is működik a kultúrában. Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki gyilkosságot követett el, soha nem fogja megismerni a belső békét; ez mindig nyomasztani fogja.