Benjámin (született Psomas vagy Kyriakou, 1871 - 1946. február 17.) 1936. január 18-tól 1946. február 17-ig volt Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája.
Életrajzi adatok
Született leszbikus származású szülőkkel a kis-ázsiai Adramyttium tartomány Zeytinli (Eleonas) falujában 1871-ben. Az első betűket szülőföldjén és Kydoniában tanulták meg. 1888-ban szentelték diakónussá. Tanulmányait a halki teológiai iskolában végezte, ahol 1896-ban diplomázott. Ezután a kis-ázsiai Magnesiában prédikátornak és iskolaigazgatónak nevezték ki. 1899-ben kinevezték a konstantinápolyi Szent Joachim Szeminárium vallástanárává, ahol hat évig tanított. 1908-ban III. Joachim ökumenikus pátriárka véndé szentelte, és kinevezte nagyprépostnak.
1912-ben Rodosz metropolitájává választották. A rodoszi provinciálisok és a rodosziak félreértették a sziget olasz közigazgatásával kialakított kapcsolatát, és árulóként jelentették fel a pátriárkátusnál. Még a görög konzult is meggyőzték, aminek következtében a görög kormány is kérte az eltávolítását. Ezeket a vádakat a pátriárkátus nem fogadta el, ráadásul később teljesen hamisnak bizonyultak, de az uralkodó légkör miatt a pátriárkátus 1913. június 10-én áthelyezte őt a szilivriai metropóliába. 1913. szeptember 10-én Philippopolis metropolitájává, 1925-ben Nicosia metropolitájává, 1933-ban pedig Heraklia metropolitájává választották.
1936-ban, II. Fótiosz pátriárka halála után az akkori khalkédoni metropolitát (és későbbi pátriárkát) Maximoszt tartották a legesélyesebb utódnak. A konstantinápolyi prefektus, Muhittin Uludağ azonban évek múltán élt azzal a jogával, hogy törölje a jelölteket a választók listájáról. Ezzel a tizenkét jelölt közül törölte Chalcedon Maximust és Dercon Joachimot. Úgy vélik, hogy ez azért történt, mert az akkori török belügyminiszter és Çanakkale tartomány parlamenti képviselője, ahol Imbros található, kapcsolatban állt Imbros és Tenedos metropolitájával, Iakovosszal. Ezért úgy vélik, hogy az ő utasítására a két vezető jelöltet kizárták, hogy Imbroszi Jakovosz metropolitát ökumenikus pátriárkává léptessék elő.
A hierarchia azonban hét szavazattal hat ellenében megválasztotta a heraklioni metropolitát, Benjámint. A választást és a trónra lépést incidensek és zavargások árnyékolták be, és az akkor 75 éves új pátriárka, Benjámin a gyülekezet rosszallásával szembesült a trónra lépésekor. Végül, míg az ökumenikus pátriárka megválasztását eddig csak az isztambuli prefektusnak jelentették be, addig Benjamin megválasztását elsőként a Török Köztársaság elnökének, a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek jelentették be, akiktől gratuláló táviratokat kaptak. Ezt a gyakorlatot azóta is követik. Benjamin volt az első pátriárka is, akinek a török állam hivatalosan engedélyezte a versenyzést.
A választás kedvezőtlen körülményei ellenére, Kemal Atatürk halála és a II. világháború kitörése ellenére, amely hely pátriárkasága alatt, sikeresnek és stabilizálónak mondható az ökumenikus pátriárkátus számára, történelmének egy nehéz időszakában. Benjamin alatt Templom Albániát a megfelelő pátriárkai és zsinati kötet kiadásával (1937. április 3.) elismerték autokefálnak, az amerikai Kárpát-medencei Orosz Egyházak visszatértek az ortodoxiához, és végül az 1872-es bolgár skizma lezárult (1945. február 19.) a bolgár egyház autokefáliájának elismerésével. Végül 1939-ben elkészült a szent mirha.
A Benjámin Patriarchátus fekete foltja az 1941. szeptember 21-i nagy tűzvész volt, amelyet egy rövidzárlat okozott, és amely elpusztította a fanari pátriárkaház nagy részét, valamint felbecsülhetetlen értékű antik bútorokat, edényeket, műtárgyakat, ereklyéket, ikonokat és kéziratokat. Az okozott károkat csak 1989-ben állították helyre teljesen.
1937-ben Benjámin pátriárka díszdoktori címet kapott az athéni és a szaloniki egyetemektől. Hosszú betegség után 1946. február 17-én halt meg, és Zoodochos Pigi Valouklisban temették el.