A Litvániát Lengyelországon keresztül keresztelték meg? Keresztelés A Litván Nagyhercegség (ahogy Litvániát akkoriban nevezték) sokkal, de sokkal később valósult meg, mint lengyel keresztség. Erre csak 1387-1388-ban került sor, azaz majdnem 400 évvel azután, hogy Mieszko először tette meg a kereszt jelét. Meg kell jegyezni, hogy nem egyszerre keresztelték meg egész Litvániát, hanem ez fokozatosan történt. Žemaitija, az akkori Litván Nagyhercegség öt néprajzi régiója közül az utolsó, csak negyedszázaddal később, 1413-ban tért át a kereszténységre.
Abban az időben a Litván Nagyhercegség volt az egyetlen nem keresztény állam egész Európában. Azonban még itt is vannak pontatlanságok, mert csak az őslakos litván területek, azaz az egész területnek kb. 10%-je tekinthető ekkoriban pogány államnak. Az összes többi területet a ruszin földekkel együtt 988-ban keresztényítették meg az ortodox rítus szerint. Így a litván államnak csak egy kis része maradt pogány. Maga a litván területek uralkodója, Ladislaus II Jagiello keresztény uralkodó volt, mivel közvetlenül születése után ortodox keresztségben részesült. Később megkeresztelkedett a katolikus egyházban.
Azt mondják, hogy a Litván Nagyhercegség megkeresztelésének közvetlen oka a Német Lovagrend fenyegetése volt. Litvánia, amely az egyetlen pogány állam maradt, könnyű célpont volt a Teuton lovagok számára, akik a hit védelmezőinek tekintették magukat, és ezt használták támadásaik fő okaként. A pogányság nem állította Litvániát pozitív fényben Nyugat-Európa többi részén sem. Ez annyira zavaróvá vált, hogy a litvánok úgy döntöttek, hogy Lengyelországon keresztül keresztelkednek meg. A fejedelemség uralkodója, Ladislaus II Jagiello az 1385-ös krevoi unióval ígéretet tett arra, hogy a Litván Nagyfejedelemséget Lengyelországon keresztül keresztelik meg.